A gőzgép, a tömegtermelés és az automatizálás után ma a digitalizáció az, amely teljesen átalakítja a gyártóvállalatok működését az egyes iparágakban. Lassan, de biztosan eljutunk az ipar 4.0 térnyeréséhez a hazai piacon is. A kifejezés használatakor azonban ritkán jut eszünkbe például a (hazai) építőanyag-ipar, pedig az ott folyó tevékenység mindennek az iskolapéldája lehet.
Interjúnkban Dr. Szabó László műszaki vezérigazgató-helyettest kérdeztük a cementgyártás során alkalmazott technológiákról.
Milyen technológiát alkalmaz a Duna-Dráva Cement Kft., milyen irányú fejlesztéseket végeztek az elmúlt időszakban?
A cementgyártás hazánkban évszázados hagyománnyal rendelkezik. A mai modern gyártás teljes folyamata során a rendelkezésre álló innovatív technológiákat alkalmazzuk, a mészkő- és agyagkiterméstől kezdve egészen addig, amíg zsákokban vagy ömlesztett formában a cementsilókból ki nem kerülnek a különböző cementtermékek.
Hazánk meghatározó építőanyag-gyártójaként a Duna-Dráva Cement Kft. évi 2,5 millió tonnás cementgyártó kapacitással, innovatív hozzáállásával, korszerű és környezettudatos gyártási technológiájával az európai cementgyártás élvonalát képviseli. Az elmúlt évek korszerűsítési folyamatainak köszönhetően az automatizáció teljesen átstrukturálta mindkét cementgyárunk (amelyek Vácon és Beremenden találhatók) működési folyamatait. Számos folyamat és tevékenység, amelyet korábban emberek végeztek, ma már gépek segítségével történik, mindez hálózati összeköttetésben.
Milyen folyamatai vannak a cementgyártásnak és az egyes területeken milyen formában jelenik meg az automatizálás?
A cementgyártás egy rendkívül összetett tevékenység, amelynek folyamata már a bányában elkezdődik. A bányarobbantási tevékenység tervezésére, amelynek egyik legfontosabb eleme a bányatérképek készítése, GPS-eszközzel ellátott, nyomon követésre alkalmas drónt használnak.
A bányából a mészkő és az agyag elszállítását a legtöbb esetben valamilyen jármű segítségével végzik, vagy futószalagon, úgy, mint a Váci Gyár esetében. Az alapanyagok összetörését követően azok összekeverése és homogenizálása hatalmas keverőágyon történik, automatizáltan, de még munkavállalói felügyelettel.
Mi kerül a laboratóriumba és milyen eljárásokat végeznek ott?
A keletkezett, betárolt nyerskeverék kémiai összetételének vizsgálatát is gép végzi – ez folyamatosan, egy online rendszeren keresztül zajlik –, az úgynevezett Promt-Gamma-Neutron-Aktivációs Analizátor. Ehhez még üzemeltető személyzetre sincs szükség. Vállalatunk az évek során automatikus technológiai mintavételi pontokat épített ki, amelyeken az anyagáramból folyamatos mintákat vesznek a cementgyártás különböző fázisaiban (nyerslisztőrlés, klinkergyártás, cementőrlés, forróliszt). Az óránként gyűjtött átlagmintákat homogenizálás és mintacsökkentés után automatikus csőpostarendszer segítségével juttatják be különböző vizsgálatokra a központi automata laboratóriumba.
A laboratórium fogadja a csőpostán érkező mintákat, majd egy robot ezeket a négy vizsgálóberendezés egyikéhez továbbítja. Az egyes vizsgálatokat röntgen- vagy lézersugárzások felhasználásával végzik. A mintákból átlagmintaképzést is végeznek, szintén automatizáltan, például további fizikai-mechanikai és kémiai vizsgálatok céljából. A hőcserélőtoronyban előmelegített nyerslisztet a kemencében legalább 1450 °C-on klinkerré égetik. A kemencéből távozó klinkert lehűtik, és adalékanyagok hozzáadását követően a cementőrlő malomban, acélgolyók segítségével finomra őrlik, természetesen itt is gépek segítségével. A cementmalmi őrlés optimalizálása teljes mértékben automatizált szakértői rendszerrel valósul meg, amely irányítja az optimális malomőrlési kapacitást. Ennek segítségével nemcsak jelentős termékkihozatal-növekedés, hanem villamosáram-megtakarítás is elérhető.
Így készül a cement, szinte emberi beavatkozás nélkül.
A folyamatokat fejlett vállalatirányítási rendszer támogatja, az adatokat digitálisan tartják nyilván, papíralapú adatkezelés már sehol sincs. Az eredmények évekre visszamenően bármikor, egyszerűen visszakereshetők.
Milyen eredményeket hozott az automatizáció?
Az automatizációnak köszönhetően a belső szervezési folyamatok átláthatóbbá váltak, a kommunikáció hatásfoka is jelentősen javult. Az emberi szubjektivitástól és munkakedvtől függetlenül ellenőrizhetők a minőségi beállítások. Az automatizáció hozzájárult a jobb és egyenletesebb termékminőséghez, valamint a gazdaságosabb termeléshez is. A folyamatos monitoringnak köszönhetően pedig megelőzhetők az üzemzavarok.
Habár az automatizáció korábban a dolgozói létszám csökkenését vonta magával a DDC életében, azóta számos új munkahely létesült a megváltozott folyamatok szakszerű ellátására. A jelenlegi technológia részfolyamatai jól kezelhetők automatikus vezérléssel, azonban a teljes rendszer szintézise még emberi intelligenciát igényel.
A DDC folyamatosan figyeli a technológiák fejlődését, törekszik a modernizálásra, az elérhető legjobb technológiák adaptálására. Egy teljesebb körű digitalizáció (modern szenzorok, biztonságos mobil adatkommunikáció például 5G, monitoringrendszerek) és a hozzá kötődő adatelemzés új utakat nyithatnak a termelékenység hatékonyságának javításában.