Művészetek Palotája és Nemzeti Színház

A Művészetek Palotája megnyitása hazánk építészeti történetében kiemelkedő esemény volt, hiszen az összetett épületegyüttesnek nincs párja a 20. századi magyar építészetben. Az épület kivitelezésének magas színvonala, egyedi és különleges megjelenése, kulturális funkcionalitása alkalmassá teszi a legkülönfélébb, 21. századi igényeknek megfelelő kulturális események befogadására.A hazai építészet egyik kiemelkedő alkotásaként tekinthetünk rá: kulturális szempontból hiánypótló szerepet tölt be, míg építészeti szempontból a kivitelezés technikai színvonala emeli ki. Ennek köszönhetően nyerte el az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” díjat.A Művészetek Palotájának épületszerkezete 10.000 m² területet fed le, összesen pedig 70.000 m² területen kínál kulturális szórakozási lehetőséget. A MÜPA a DDC közreműködésével épült fel.A Nemzeti Színház kivitelezése 2000. szeptemberében kezdődött Siklós Mária építész tervei alapján. A Dunán ringatózó hajó képét idéző épület rekordgyorsasággal készült el, mindössze 15 hónap alatt, melyhez a DDC aktív közreműködése is hozzájárult. A szabadtéri színházzal együtt 20.844 négyzetméter alapterületű épületben 2002. januárjától megkezdődtek a próbák, majd a 2002. március 15-i átadó óta - a nagyszínpad nézőtere 619 férőhellyel, a stúdiószínpad nézőtere 160-200 ülőhellyel, míg a házi színpad 80-100 hellyel - három emeleten várja a kulturális kikapcsolódásra vágyó vendégeit.

Az épület központi része a majdnem szabályos kör alakú nézőteret és a stúdiószínpadot foglalja magába, melyet körülvesz a közönségforgalmi tér, illetve az üzemi szárny, a pincével együttesen 8 emeletnyi magasságban. A színészek felkészülését három próbaterem segíti a második, a negyedik és az ötödik emeleten. Ezen kívül kialakításra került egy hangstúdió, egy könyvtár és archívum, illetve a teraszos, panorámás színészklub, a szabadtéri színház és a szoborparkot magába foglaló kert.